Tapasztaltad már, milyen érzés igazán szeretni valakit? Lesni minden mozdulatát, érezni, ahogy a te szíveddel együtt dobban az övé? Várni, hogy csak úgy, minden ok nélkül rád mosolyogjon, olyan szépen, mint ahogy senki másra nem mosolyog? Elkapni azt a múlandó pillanatot, mikor a szemedbe néz, mélyen és tisztán, mint ahogy senki máséba nem tekint? Úgy beszélgetni vele, hogy igazán önmagad lehess és senki más? Vakon bízni benne? Csak csendben ülni egymás mellett, hallgatni a másik lélegzetét, a szél zúgását és a fák levelének hangtalan, mégis hallható hullását, anélkül, hogy kínossá válna a hallgatás? Együtt nevetni vele apró dolgokon, melyeken máskor nem derülnél ekkorát, de ha együtt vagytok, minden szebb.

Tapasztaltad már, milyen érzés igazán szeretni valakit? Feltételek, kompromisszumok nélkül, azért szeretni, aki valójában?

Tudod, milyen érzés ez?

A bizalom,amelyet a másikba vetsz, mindennél fontosabb. És csak akkor bízhatsz a másikban,ha tényleg,igazából szereted. A szeretet alapja ugyanis nem más, mint maga a feltétlen bizalom.

És én bíztam Danielben és reméltem ,hogy nem ok nélkül teszem.

Egy padon ücsörögtem egy csendes utcában és vártam. Vártam, hogy reagáljon a hívásomra, vártam,hogy felcsendüljön a hangja a karóra kommunikátorban, vártam, hogy megkérdezze, mi a baj és vártam, hogy eljöjjön értem és segítsen.

Időközben feltámadt a szél, az eső is elkezdett cseperegni, én pedig azonnal megbántam, hogy nem vettem fel kabátot. De hát honnan tudtam volna? Nem vagyok én meteorológus! Bár lehet,hogy könnyebb lenne az életem és nem kellene állandóan egy lehetséges vihartól tartanom,ami...nos itt is készülőben volt,ahogy láttam. A szél egyre vadabbul tépkedte a fák lombjait. De ezek nem a park fái voltak, azt már vagy fél órája elvesztettem szem elől, pont úgy, mint a Colosseumot és a szállodánk kecsesen magasodó alakját.

- Luce!- összerezzentem Daniel nyugodt hangjára. Olyan volt, mintha mellettem állt volna és nem egy ostoba karórán keresztül szólt volna hozzám.

- Dan! Baj van...-kezdtem, de nem tudtam befejezni, mert valaki megérintette a vállamat.

- Azt látom- nevetett fel kissé gúnyosan, de szelíden a fiú.

Úgy pattantam fel, mintha ezer bolha csípett volna.

- Hogy találtál meg?- kérdeztem, közben pedig szorosan átöleltem.

- Átmentem a szobádba, de nem voltál ott és láttam, hogy a felszerelésedet is magaddal vitted. Tudom,hogy nem te vagy a legszerencsésebb ember a világon, így sejtettem, hogy nem lesz jó vége a kis magánakciódnak. Úgyhogy eljöttem megkeresni téged. És nézd, megtaláltalak!- vigyorgott rám- Ahogy látom, épp időben. Gyere,siessünk,mielőtt ránk szakad az égi áldás.

De nem úsztuk meg szárazon a dolgot, az eső ugyanis fél percen belül rákezdte és iszonyú erővel csapkodta a fejünket. Futásnak eredtünk, a cipőnk pillanatok alatt átázott, csak úgy tocsogtunk bennük. És ekkor jött csak a java. Ugyanis közvetlenül mellettem csapott le az első villám, olyan fényességbe borítva körülöttem mindent, hogy egy pillanatra nem láttam semmit. Daniel megállt és elég rémülten nézett rám.

- Jól vagy?

Megszeppenve bólintottam és örültem,hogy esik, így legalább nem látta a könnyeimet. Szörnyen megijedtem és minél hamarabb a hotelben akartam lenni. Újra nekiindultunk és végre elértük a parkot. Most teljesen üres volt, még a madarak is visszahúzódtak valahová ez elől az ítéletidő elől. Egyre gyorsabban rohantunk, keresztül a tócsákon és átvágtunk a füvön.

A szálloda hátsó bejárata nyitva volt,így könnyedén besurranhattunk.

Felmásztunk a lépcsőn, közben végigcsöpögtettük az egész lépcsőházat.

- Öltözz át hamar, nehogy megfázz- szóltam anyáskodva Danielhez, mire megrázta a fejét és a hajából a szélrózsa minden irányába spriccelt a víz.

- Neked is át kellene vedleni- vigyorgott rám. Mintha nem lettem volna így is elég vizes...

Vágtam egy grimaszt és kinyitottam a szobám ajtaját.

Pár perc múlva kopogásra lettem figyelmes, hajamon egy törülközővel a hang forrásához siettem.

- Na most már elmesélheted, hogy miért is kezdtél neki egyedül a küldetésnek- találtam magam szembe-újra- a gúnyosan mosolygó Daniellel. Hát ez nagyszerű.