- Hát még én- motyogta zavartan George, majd engedelmesen követni kezdtük Rose nénit, akin látszott,hogy nem túl boldog.
Mondjuk nem csodálom, én sem örültem volna neki,ha az éjszaka közepén hatalmas csobbanásra ébredek és gyanútlanul kijövök,hogy megnézzem ki az, aztán belebotlok két csöpögő kamaszba. Akik ráadásul pizsamában vannak( térdig érő piros hálóingben és kötött pulcsiban, valamint fekete bokszerban és fehér izompólóban-hú anyám!Ennyi erővel meztelen is lehetne!) Jobban belegondolva tényleg nem örültem, főleg annak,hogy én voltam az ázott verebek egyike. Viszont Georgie látványa nem volt utolsó attól eltekintve,hogy a haja neki is a fejéhez lapult,amitől kicsit érdekesen nézett ki. De a pólója is csurom víz lett, hozzátapadt a testéhez és átlátszott, látni engedve tökéletes hasizmait. Akármekkora bajba is kerülök miatta, esküszöm,hogy megéri. Bár jobban belegondolva, nekem is eléggé átázott a hálóingem, még jó, hogy volt rajtam pulcsi. Viszont lehet, hogy a vékony anyagon át látni lehetett a kis micimackós bugyimat, ami nem valami felemelő...
Rose néni morcosan bevonult a fürdőbe majd két fürdőköpennyel és törülközővel a kezében tért vissza. Felismertem a saját holmimat és Jack bácsi köpenyét meg az egyik családi törülközőjüket. Szóval a nénikém már túl van rajta...Úgy értem,ha képes kölcsönadni valakinek a halott férje cuccait,akkor már talán nem fáj neki annyira...
Georgie illedelmesen elfordult,míg lecibáltam magamról a csuromvíz ruhákat és megtörölköztem, majd belebújtam a puha, meleg köpenyembe. Aztán ez fordítva is megtörtént, a fiú sokkal gyorsabban végzett nálam.
Egy szál köntösben ültünk a nappaliban a kanapén, szemben Rose néni villámokat szóró tekintetével, mint két vádlott a bíróságon. Tudtam,hogy ezt nem ússzuk meg szárazon- főleg azért, mert már megmártóztunk a tóban...
- Juliett, te is nagyon jól tudod, hogy amíg nálam vagy, én felelek érted. És ha neked kedved támad éjjel fürdőzni a tóban, örülnék, ha előtte szólnál nekem. De hogy jut egyáltalán ilyesmi az eszetekbe? Halljam, mi ez az egész?- mennydörögte kíméletlenül. Ami nem ijesztett meg, de csak azért, mert sokat rontott az összhatáson,hogy rajta is csak egy hálóing volt, szemei alatt sötét karikák éktelenkedtek, a haja pedig az ég felé meredezett. Egyáltalán nem nyújtott rémisztő látványt a kialvatlan feje.
George -ra néztem, jelezvén hogy én is magyarázatot várok az iménti viselkedésére.
- Ne rám nézzetek!- kiáltott fel,persze nem túl hangosan, nehogy Maddie felébredjen. Igazából semmi gáz nem lenne a sráccal- úgy értem, udvarias, tekintettel van másokra meg minden-, ha nem utálna ösztönösen - Csak arra emlékszem,hogy kilenckor hazaértem, megfürödtem, vacsoráztam aztán tízkor lefeküdtem. Aztán meg hirtelen felébredtem és észre vettem,hogy a tóban vagyok.
- Én...-kezdtem bele a magam védőbeszédébe ügyvéd híján. Tudtam,hogy most én jövök,mert apám testvére szúrós szemeit rám irányította és felvont szemöldökökkel várakozott a kifogásomra. Vagy az igazságra- Nem tudtam aludni és kimentem kicsit az udvarra. Aztán hallottam,hogy jön valaki és megláttam Georgie -t. Megkérdeztem,hogy mit csinál itt, de nem válaszolt csak sétált tovább a tó felé. Aztán beleesett én meg kihúztam.
- Elárulnád,hogy mi az ördögért...- kezdte Rose néni a fiúnak címezve, de újabb váratlan vendég érkezett.
A csengő hangjára felébredve az unokanővérem támolygott kit a szobájából és álmos szemekkel pislogott felénk.
- Hát itt meg...
- Rose, bocsáss meg a zavarásért, de az a helyzet,hogy a fiamat keresem- hallottam egy idegen női hangot az előszoba felől.
Fél perccel később egy fekete hajú, sötét szemű csinos- az éjszaka közepéhez képest talpig sminkben és szép ruhában volt- hölgy sietett be a nappaliba és átölelte a mellettem kuporgó srácot.
- Jaj Rosalie, annyira sajnálom a történteket!- már a konyhában ültünk meleg kakaó és kávé mellett, miután Maddie -nek és Georgie anyukájának is felvázoltuk a tényeket- George fiam már kisgyerek kora óta alvajáró. Főleg régen kóborolt el gyakran a háztól, mikor elfelejtettük bezárni a bejárati ajtót. Soha nem engedtük el táborokba és nem alhatott a barátainál, mert féltünk,hogy valami galibát okoz. Persze ő nem tudott erről, mert nem akartuk,hogy esetleg valami őrültséget csináljon, ha megtudja. Mondjuk a székhez kötözi magát vagy hasonló. Tudod,milyenek ezek a mai fiatalok...
Mindenki döbbenten hallgatott. Azért milyen gáz már!Én elhiszem,hogy Gina jó anya, látszik rajta,hogy nagyon szereti a srácot, de könyörgöm!Ennyire nem kellett volna félteni,hiszen tud vigyázni magára...vagyis...nem mindig, de az esetek többségében igen.
Legelőször a fiú tért magához, de ő is csak egy szót bírt kinyögni.
- A francba.